Az öngyógyító vegyeskert
A biokertész munkáját maga a természet segíti.
Egyrészt a növények fantasztikus vitalitásával, hiszen ültessünk el csak egy kis magot egy cserép földbe, tegyük a napra és fedjük be, néhány nap múlva már kibújik a kis magonc, és pár héten belül kész a palántánk a kiültetésre.
Másrészt a kultúrnövények olyan hasznos tulajdonságával, hogy bizonyos párosítások serkentik egymás fejlődését, jó hatással vannak egymásra.
A vegyeskultúra és a vetésforgó
A parasztkerteket, háztáji veteményeseket a természethez közel élők megfigyelései alapján tervezték meg évről évre. Ahogy bizonyos jelekből a következő napok időjárását is pontosan meg tudták jósolni, ugyanúgy figyelték meg, melyek azok a növények, amelyek jó szomszédságban fejlődnek egymás mellett, és melyek azok, amelyek ellenkezőleg, hátráltatják egymást. Így alakult ki a vegyeskultúra.
A vegyeskultúra mintáját nagy sikerrel alkalmazhatjuk biokertünkben, hiszen ha a kedvező kölcsönhatások figyelembe vételével ültetjük be, akkor egy valóban öngyógyító vegyeskertet kapunk. Ez pedig azon kívül, hogy a jó szomszédságban élő kultúrnövények egymás kártevőit is elriasztják, igazi változatosságot nyújt a betakarítás során.
A vetésforgó pedig a talaj termőképességének hosszútávú megőrzését biztosítja egyik kerti évről a másikra, amikor a magas, közepes és alacsony tápigényű növényeket úgy ültetjük el a következő évben, hogy az elődeik által előkészített, nekik legmegfelelőbb ágyásba kerüljenek.
E kettő alkalmazásával, és ez egyszerűbb, mint gondolnánk, egy könnyen gondozható, viruló veteményesnek örülhetünk.
Ültetési terv a gyakorlatban
Nagy tápanyagigényűek
paradicsom, burgonya, uborka, cukkini, tök, zeller és mindegyik káposztaféle
Közepes tápanyagigényűek
valamennyi saláta- és hagymaféle, sárgarépa, fehérrépa, retek, hónaposretek
Kis tápanyagigényűek
borsó, bab, a gyógy- és fűszernövények, sőt a megfigyelés szerint kifejezetten erősíti az illóolaj termelésüket, ha nem trágyázott talajban növekednek, és a veteményes jellemző virágai, mint a körömvirág, büdöske, sarkantyúka és kamilla
Szomszédhatások
Szerencsére sokkal több kedvező szomszédhatás figyelhető meg, mint nem, ezért elsősorban ezeket sorolom fel, hiszen ezek párosításának elkerülésével nagy lépést tehetünk a siker felé.
Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a helyi adottságok mindig befolyásolhatják növényeink viszonyát, ezt bizony magunknak kell megfigyelnünk, és ha valamelyik ajánlott párosítás mégsem válik be a mi kertünkben, egyszerűen változtassunk rajta.
Kedvezőtlen hatású szomszédnövények
Zöldségfaj - Kedvezőtlen szomszédai
paradicsom - borsó, uborka, burgonya, cékla, édeskömény, kukorica
bab - borsó, sárgarépa, hagymafélék, fokhagyma
borsó - bab, burgonya, hagymafélék, fokhagyma, paradicsom
uborka - retek, paradicsom
burgonya - borsó, uborka, tök, zeller, paradicsom
fejes saláta - petrezselyem, zeller
cukkini - paradicsom
cékla - burgonya, póréhagyma, paradicsom, kukorica
zeller - saláta, burgonya, kukorica
póréhagyma- bab, borsó, cékla
hagymafélék- bab, borső, karalábé, retek, spárga, káposztafélék
káposzta - hagymafélék, fokhagyma, mustár, szamóca